Leírás
A szén-dioxid (CO2, régi magyar nevén szénéleg) légköri nyomáson légnemű, gáz halmazállapotú vegyület, a szén egyik oxidja. A tiszta levegő mintegy 0,039% (térfogatszázalék) szén-dioxidot (390 ppm) tartalmaz.[2] Ez a mennyiség az elmúlt évtizedekben jelentősen növekedett (100 éve még kb. 280 ppm volt). A szén-dioxid üvegházhatású gáz, amely a kutatók 97%-a szerint hozzájárul a globális felmelegedéshez. A jelenlegi globális felmelegedés 80%-ért az emberi szén-dioxid-kibocsátás okolható. A klímakutatók többsége szerint a 450 ppm-es légköri szén-dioxid-koncentráció már visszafordíthatatlan következményekkel járna az éghajlatváltozás szempontjából.[3]
A légkörbe számos forrásból kerülhet; szén és széntartalmú anyagok égése, állatok, növények és mikroorganizmusok légzése során keletkezik. Jelentős mennyiségű szén-dioxid kerül a levegőbe a vulkanizmus során és a tengerek kötött szén-dioxidjából is.
A szén-dioxid −78,5 °C-on fagy meg (kondenzál), szilárd halmazállapotának neve szárazjég. A szárazjeget a hűtőipar is felhasználja, de látványosságként is alkalmazzák, ahogy felmelegedve a folyékony halmazállapot kihagyásával gőzzé válik, azaz szublimál.
| Széndioxid, Szén-dioxid, CO2, Szénsav | |
|---|---|
 |
 |
| IUPAC név | Carbon dioxide |
| Más nevek | Szénsav (vízben oldott) Szárazjég (szilárd) |
| Széndioxid, Szén-dioxid, CO2, Szénsav Azonosítók | |
| CAS-szám | [124-38-9] |
| EINECS-szám | 2046-96-9 |
| RTECS szám | FF6400000 |
| Széndioxid, Szén-dioxid, CO2, Szénsav Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | CO2 |
| Moláris tömeg | 44,01 g/mol |
| Megjelenés | Színtelen, szagtalan gáz |
| Sűrűség | 1,98 kg/m³, gáz (298 K) 1600 kg/m³, szilárd |
| Olvadáspont | −78 °C (195 K), szublimál |
| Forráspont | −57 °C (216 K), nyomás alatt |
| Oldhatóság (vízben) | 0,145 g/100 ml (25 °C) |
| Savasság (pKa) | 6,35 és 10,33 |
| Viszkozitás | 0,07 cP −78 °C-on |
| Dipólusmomentum | nulla |
| Széndioxid, Szén-dioxid, CO2, Szénsav Szerkezet | |
| Kristályszerkezet | kvarcszerű |
| Széndioxid, Szén-dioxid, CO2, Szénsav Veszélyek | |
| EU osztályozás | nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
| NFPA 704 |
0
0
0
|
| R mondatok | nincs[1] |
| S mondatok | S9, S23, S36[1] |
| Lobbanáspont | nem gyúlékony |
| Széndioxid, Szén-dioxid, CO2, Szénsav Rokon vegyületek | |
| Rokon vegyületek | Szén-monoxid Szénsav Szén-diszulfid |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
SZÉNDIOXID, SZÉN-DIOXID, CO2, SZÉNSAV KÉMIAI ÉS FIZIKAI TULAJDONSÁGOK
Színtelen, kis koncentrációban szagtalan, a levegőnél nagyobb sűrűségű. Ha a belélegzett levegő a normál koncentráció többszörösét (néhány %-ot) tartalmazza szén-dioxidból, akkor azt enyhén savanykásnak érezzük, ez a koncentráció azonban már veszélyes, mert fulladást okozhat.
A tiszta szén-dioxid nem éghető, az égést nem táplálja, ezt a tulajdonságát használják ki a tűzoltó-készülékeknél, és a gyertyalángos próbánál a pincék ellenőrzésénél: ha a gyertya kialszik, akkor a szén-dioxid veszélyes mennyiségben van jelen a helyiségben. Reakciókban kevésbé vesz részt. Vízben kismértékben oldódik (0,145 g/100 ml), a vízzel gyengén savas szénsavat képez.
A légnemű halmazállapotú vegyület normál légköri nyomás (1 bar) alatt ‒78,5 °C-on fagy meg, a folyékony halmazállapot kihagyásával. 5,1 barnál nagyobb nyomáson előállítható viszont folyékony szén-dioxid is. A gázpalackokban is ilyen állapotban tárolják. A szén-dioxid szilárd halmazállapotát szárazjégnek nevezzük. A sűrűsége standard hőmérsékleten és nyomáson körülbelül 1,98 kg/m³, másfélszer akkora, mint a Föld légköréé. A szén-dioxid molekula (O=C=O) két kettős kovalens kötést tartalmaz és egyenes az alakja. Nincs elektromos dipólusmomentuma (apoláris). Nem reaktív és nem gyúlékony
Értékelések
Még nincsenek értékelések.